Második lépésként le kellett takarnunk a cserépkályhát és a nagyszobai sarokszekrényt (amelyet hely híján nem tudtunk szétszerelni), hogy ne essen bántódásuk, hiszen csak az ajtókeret és a cserépkályha feletti falszakasz elbontása után tudtunk nekikezdeni magának a kályhának.
Amikor a falrészt lebontottuk, már csak az ajtókeret, a cserépkályha körülött lévő acélkeret és maga a kályha volt meg. Ekkor láttunk hozzá a cserépkályha szétszedésének, úgy hogy a kerámiaelemeknek lehetőleg ne legyen baja, mert később szeretnénk újraépíttetni a kályhát egy másik helyen, más formájúra. Nem volt nehéz a bontás, mert csak be kellett finoman spriccelni vízzel az illesztéseket és az agyag hamar elengedte.
Bonyolultabb, időigényesebb és piszkosabb munka volt azonban az elemek megtisztítása, mert a legtöbbe beleégett az agyag és még egy cserépdarab is, amiket hosszasabb áztatás után lehetett csak kiszedni és akkor a külsején lévő festékcseppek lekapirgálásáról nem is szóltam. A megtisztított cserepeket beszámoztuk és bedobozoltuk egy időre.
Kidöntöttük az ajtókeretet, kiszedtük az acél áthidalót, majd felszedtük abban a sávban a parkettát is, hogy a szakembereknek egyszerűbb legyen a dolguk a fal kiváltásánál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése