Tetőtéri munkálatok (2) - könnyű válaszfal

Aki itt most a gipszkarton válaszfalakról szeretne olvasni, nyugodtan bezárhatja az oldalt mert ott sajnos még nem tartunk, nézzen vissza kb. fél-háromnegyed év múlva! :)

Most arról az OSB-ből épült válaszfalról fogok írni, ami a két szomszédunk tetőterétől hívatott elválasztani minket. Jelenleg ezen dolgozunk hétvégenként apuval és Tremmivel. Az ötlet onnan adódott, hogy mi jóval magasabb belteret szeretnénk, mint amilyen a szomszédainknak van, illetve szeretnénk, ha a mi tetőterünkben kevésbé lenne meleg nyáron/hideg télen...
Igen, először mi is arra gondoltunk, hogy a jelenlegi kb. 2,10cm-es gázbeton téglasort folytatjuk Ytong-gal, azonban ez a sok oszlop és szelemenfa miatt nem lett volna túl egyszerű. Bizonyos helyeken nem lett volna olyan tégla, amit ne kellett volna vágni, szóval úgy döntöttünk a statikusunk, illetve egy ismerős kőműves tanácsára, hogy OSB-zünk.

Összedugtuk a fejünket hárman apuval és elméletben megszületett a megoldás, ami szerencsére a gyakorlatban is tökéletesen megállja a helyét. 2-3 héttel ezelőtt hozzá is fogtunk.

Semmi más nem kell hozzá, mint:
-normál tetőléc (stafli helyett)
-OSB táblák (elharmadolva, mert csak így férnek fel a padlásfeljárón)
-a maradék Solflex párazáró fólia
-3,5 és 4,5-ös facsavarokra, beütődűbelekre
-világító, mérő, vágó, fúró-csavarozó, ragasztó és jelölő szerszámokra:)

Első lépésként Tremmi letisztította és lekezelte a tető faszerkezetét, majd elkezdtük megépíteni a válaszfal hátsó, azaz szomszéd felé eső oldalát. Ehhez vízszintesen és függőlegesen is támasztó staflikat rögzítettünk a gázbeton téglán fekvő faforgácslaphoz (ami nem más, mint a szomszéd plafonja...) és a vízszintes gerendákhoz, hogy legyen mihez rögzíteni majd az OSB lapokat. Persze ezeknek a helyét előre kiszámítottuk és bejelöltük minden résznél külön, mert nem volt két egyforma méretekkel rendelkező szakasz sem. Mielőtt az OSB-ket betettük volna a helyükre, apuval bekasíroztuk a hátsó oldalukat a Solflex fóliával, a hőtükrös oldalával felfelé. Ezt egyrészt azért tartottuk fontosnak, hogy a szigetelőanyagunkat megvédjük a párától, másrészt, hogy a szomszéd tetőteréből érkező meleget visszaverjük.

Amikor a szerkezet hátsó fele elkészült, akkor kialakítottuk az első részhez szükséges staflirendszert, amelyet (már nem tudtunk rögzíteni a faforgácslapra, mert azt visszavágtuk a jobb takarás miatt, így) a téglába dűbeleztük.A felső részen előre rácsavaroztuk a staflikat egy-egy 10cm-es OSB darabra pontosan egy OSB vastagságnyira a szélétől. Ezeket a kész elemeket függő segítségével pontosan úgy rögzítettük, hogy az OSB, ami majd rákerül, az a fal szélének a síkjába essen.


Az így kapott szerkezet belsejét kitöltöttük kőzetgyapottal pontosan olyan vastagságban, amilyen az üreg mélysége volt. (Üveggyapotnál kevesebb anyagvastagságot kell alkalmazni, mert az az anyag rendkívül sokat szokott duzzadni és akkor jó a szigetelőképessége, minél több levegőt képes magába szívni, minél jobban kitölti a teret.)

A kőzetgyapot egy jóval sűrűbb, merevebb (és kellemetlenebb, viszketősebb) anyag, ez már csak minimális mértékben tágul, összenyomni viszont ezt sem szabad, mert akkor veszít a szigetelő képességéből. Tehát inkább pontos vastagsággal dolgozzunk! Ez a mi esetünkbe folyamatosan változott (10 és 17cm között) a szép, függőlegesen és vízszintesen egyaránt egyenes falviszonyaink miatt, szóval volt mit szabdalni az 5 és 10cm vastag táblákból.

Amikor egy rész kitöltésével végeztünk, akkor bejelöltük a gerendán és a falon a staflik csavarozási helyét, majd felrögzítettük a felső OSB réteget. Volt, ahol az OSB-t ki kellett vágni egy szelemenfa miatt, és a kikerülés után külön pánttal rögzíteni. Volt, amikor a levegőbe rögzítés helyett inkább felcsavartunk egy belső támasztóstaflit a szigetelőanyagon keresztül a hátsó táblához és ahhoz rögzítettük a felső OSB-t. Néhány helyen a színén összepántoltuk, hogy stabilabb legyen és ne hasasodjon ki. Huhh... Jó kis játék volt, (illetve még a másik oldal, egy rövidebb, de macerásabb falszakasz még hátra van, azért már mondhatjuk azt, hogy) de kész!

Külön köszönet anyunak a finom ebédekért, amikkel munka közben ellát minket!!! Életmentő! :)

Tervezés (2) - Sorrendiség

1) Amin már túl vagyunk :)

1.1) Beköltözés előtti felújítás
1.2) Tetőtér kitakarítása
1.3) Födém szigetelése

2) Amin éppen dolgozunk

2.1) Könnyűszerkezetes fal építése: egészen a gerincig, hogy a szomszédoktól szó szerint elszigeteljük magunkat, ugyanis nincsen megfelelően szigetelve sem a tetőszerkezetük, sem pedig a mennyezeti födémjük, mi pedig szeretnénk a lehető legoptimálisabb hő és hangviszonyok között élni.
2.2) Ácsszerkezet portalanítása és újbóli kezelése gombák és rovarok ellen a faanyagvédelmi szakvéleménynek megfelelően.

3) Ami még idén hátra van

3.1) Fürdőszobai kémény lebontása
3.2) Gázkazán cseréje elektromos vízmelegítőre
3.3) Tetőfedés: Cserepek, cseréplécek eltávolítása, a szarufák felszínének kezelése faanyagvédőszerrel, a tetőfólia, majd ellenléc-léc felhelyezése, ablakok beépítése, bádogos munkák, cserepezés, kúpozás. (nagy vonalakban)
3.4) Födém járófelületének kialakítása (OSB): lépcsőfeljáró helyének kivágása, fürdőszobai feljáró lezárása, szélső födémgerenda áthelyezése
3.5) Tetősík szigetelése: ha télig nem jutunk el a párazáró rétegig, akkor nem szabad elkezdenünk! A szarufák közét 15cm vastagságban kőzetgyapottal kitöltjük, majd a szarufák felszínén párazáró fóliával lezárjuk. Ezután jön majd még rá szigetelés, de ez valószínűleg csak télen, vagy jövő tavasszal.

4) Ami idén nem fér bele
4.1) Tetősík szigetelés befejezése (ez még talán igen)
4.2) Gipszkarton ferdefalak és térdfalak és válaszfalak kialakítása
4.3) Víz-gáz-fűtés szerelés
4.4) Elektromos hálózat újjáépítése
4.X) Földszinti munkák
4.Y) Külső hőszigetelés, festés
4.W) Garázs megépítése, sufni lebontása
4.Z) Kert rendbetétele

Tervezés (1) - építési engedély

Belefogtunk az engedélyezési folyamatba, az átalakítás hivatalos részének elintézésébe.

Találkoztunk az építésszel, aki nagyon sok wekerlei ház felújításához, átalakításához készített már terveket, és ő maga is Wekerlén lakik, ráadásul nagyon közel hozzánk. Sokan ajánlották őt, úgyhogy mással nem is vettünk fel kapcsolatot. Elmondtuk szép részletesen, hogy mik az elképzeléseink, ő pedig első körben felhívta a figyelmünket arra, hogy jelenleg milyen szabályok érvényesek a Wekerle-telepre. Ez sosem volt egyszerű kérdés, de most, hogy október végétől a telep műemléki védelem alatt áll, így még szigorúbban veszik a szabályokat. Ezzel alapjában véve egyet is értünk, mert persze, hogy őrizzük meg, vagy állítsuk vissza a házak eredeti arculatát, de azért akadna egy-két dolog, ami nem teljesen logikus, vagy éppen elavult.

Ilyen volt például:

- hogy mi annak ellenére sem építhetünk kutyaól ablakokat, hogy a ház másik három lakásán az van...

- hogy nem építhetünk a házhoz belépő melléképülete, de építhetnénk, ha a ház 90 fokkal el lenne forgatva...

- hogy akkor sem lehet a homlokzati nyílászárók felülete kívülről fém, ha az fa hatású anyaggal van bevonva, ergo fának látszik még közelről is...

- hogy nem tehetünk fel 10cm vastag külső hőszigetelést a külső falra, mert jelenleg 4-5cm-t engednek, de mégis megengedték elsőre a 8cm-t...

No mindegy, szabály az szabály...

Nem vagyunk ám telhetetlenek, csak szeretnék a kis lakásunkat a lehető legjobban kihasználhatóvá tenni és lehetőség szerint EGYSZER, JÓL megcsinálni.

Mink is van most?

Ahogy belépünk az ajtón rögtön bal kéz felől nyílik a spejz, majd után a fürdőszoba a WC-vel, majd szemben van a konyha. A bejárati ajtótól jobbra nyílik a kisszoba, amelyből nyílik a nagyszoba, a kettő közti falon az említett cserépkályhával.

Mit is szeretnénk?

Alsó szint átalakítása:
Szeretnénk kialakítani egy lezárt belépőt, ahol a kabátokat cipőket le lehet tenni. Ebből nyílik majd közvetlenül a WC (ami visszakerül az eredeti helyére, ahol most a spejz van) és a fürdőszoba. A WC-t elforgatjuk, hogy a fürdőszoba bejáratánál szélesebb terünk legyen. A többi falat gyakorlatilag kiszednénk, hogy a konyha és a két szoba egy légtérben legyen, kicsit amerikai-konyha jelleggel. A mostani hálót nappalinak, a kisszobát pedig étkezőnek szeretnénk használni, ha majd a tetőtér elkészül. (persze fenntartva a lehetőségét, hogy esetleg nyárra leköltözünk aludni a meleg miatt). A lakás teljes elektromos, víz- és fűtés hálózatát korszerűsítenünk kell.

Tetőtér beépítése:

Úgy szeretnénk beépíteni, hogy legyen fent 2 szoba és egy WC is kézmosóval, meleg vízzel. A falak hangszigeteléssel ellátott gipszkarton válaszfalak lesznek. Lesz 4db 78x118cm-es és 2db 78x140cm-es tetősík ablak, illetve egy 90x90cm-es homlokzati ablak, amely a lépcsőforduló felett az udvarra fog nézni. A kétablakos lesz a mi hálószobánk, a négyablakosat pedig a majdani gyerekszobának (addig vendég- vagy dolgozószobának) szánjuk.

Elméletileg a tervek már hamarosan elfogadásra kerülnek, ezért el kellett kezdenünk előkészíteni a terepet a tetőfedőknek, ugyanis ez lesz az átalakítás első igazi fázisa.

A következő bejegyzésben megpróbálom többé-kevésbé összeszedni a műveletek sorrendjét!

Tetőtéri munkálatok (1) - födémszigetelés

Nem ennyire egyszerű persze ez sem, hiszen azt a födémet először szépen le is kellett takarítani!

A korábbi képeken látszott, hogy a tetőtérről lehordott szemét után egy sima kockaköves felület maradt. Ez azonban nem minden! A kockakövek alatt kb. 10 cm vastagságban homok, azalatt a födémszerkezet felső deszkázata volt található, ami a fa gerendákra volt szögelve. Az alsó deszkázaton a gerendaközökben ugyancsak volt nem kevés homok, amit csak nagyon óvatosan lehetett kitakarítani onnan, mert az alsó deszkázat tartja a földszinti lakótér mennyezetét képező vakolt nádpallót (becsületes nevén rabichnádat), ami ha leszakad nézhetünk...
(Lásd a szuper kis rajzomat fent!)
Szóval nagyon óvatosan kellet dolgoznunk, de sikerült. Először lehordtuk a kockaköveket, ezt követte a homok. Eleinte lehetett lapátolni annyi volt, de persze próbáltuk óvatosan, hogy ne szóródjon be több a deszkák között az alsó deszkára, nehogy beszakadjon a plafon az ágyunk fölött... Tremmi leeresztette vödörben a csigán, én meg zsákoltam. Szép kis mennyiség gyűlt össze, mi?!
No mindenesetre már ott tartottunk, hogy a felső réteg homok eltűnt, ezután következett a felső deszkázat felszedése, a homok 'kivarázsolása': a nagyja kézi kislapáttal, a többi pedig Tremmi szüleinek a régi kis porszívójával... Itt megjegyezném, hogy az ipari porszívókat leszámítva a mai klasszikus porszívók nem bírják a finom szemcsés homokot, ezért nem érdemes velük próbálkozni, csak ha nem sajnálod, ha esetleg tönkremegy!

Nem kicsit voltunk koszosak, mint azt látni lehet a Tremmi lábszáráról készített mesterfotón is :)

Szóval felszedtük a deszkákat, lezavartuk a homokot a zsákokba, hogy nehogy elvigye a házat az árvíz, majd miután Tremmi egyesével visszavagdosta az alulról kilógó hegyes szögeket, kibéleltük az összes gerendaközt hőtükrös párazáró fóliával (Solflex nyár) hogy megvédjük a szigetelőanyagot a meleg térből (ezt egyenlőre csak a földszint mondhatja el magáról) jövő pára lecsapódásától.
Hiszen, ha az ásványgyapot összeesik, akkor lőttek a szigetelőképességének, márpedig akkor nincs értelme, hogy ott legyen...

Tehát kibéleltünk minden medret fóliával, majd szépen kiszabtuk az üveggyapotból a megfelelő méreteket és behelyeztük a gerendaközökbe 20 cm vastagságban. (Knauf Insulation Ecose)




Ezt követően szépen visszarögzítettük a helyükre a felső deszkákat és elvégeztük a FONTOS utolsó simításokat, mégpedig a vízzáró réteg elhelyezését a szükséges helyeken, magyarul a vödröket :)







Csodák csodájára eme manőver sorozatunknak köszönhetően nem olvadt le a tetőnk télen (és megfagyott az esővíz a vödrökben...:P)

Beköltözés előtti munkálatok (2)

A földszinti munka igazából csupán egy kis tisztítófestésnek indult... Ekkor derült ki, amit már korábban említettem, hogy az egész lakásban elavult az elektromos hálózat, ezért legalább a fürdő-konyha kombinációban érdemes lenne lecserélni, ha szeretnénk háztartási gépeket is használni... és ha már falat kell vésni, akkor miért is ne applikáljuk le a régi olajfestéket is, illetve a padló és a fal csatlakozásánál található falszegélyt is, hogy közelebb lehessen tolni a bútorokat a falhoz... Szóval elértük, hogy a képen látható állapot eluralkodjon a konyhán. Plusz még kis vízszerelés, glettelés, festés és kész is a remekmű...

Igaz ez a kép már a berendezkedés és beköltözés utáni formát tükrözi, de korábbi, már elkészült konyhás képet nem találtam. Fehér fal, nagymama retró konyhabútora és egyre több hasznos kütyü.


A konyha után nekifogtunk a többi helység lefestésének is szépen sorban. Spejz, fürdő, előszoba, kisszoba és végül a nagyszoba. Mondanom sem kell, minden régi bútort ki kellett pakolni, és kivinni, vagy középre tolni, szépen letakarni. A parkettát kartonnal letakarni a szegélyeket körberagasztani festőszalaggal, ablakokat leszedni. A fiúk (apa és Tremmi) létráról falat festettek, én pedig az ablakokat festettem le fehérre, majd az összes ajtókeretet olajfestékkel mályvaszínűre, ami Tremmi szerint rózsaszín, pedig nem :).

Ezután már a kert rendbetétel következett, ahol még több segítségünk akadt, mint korábban. Katkáék is segítettek a faanyagokat elhelyezni normálisan a kert elejében, apu és anyu pedig felaprították, hogy levihessék a mamának Kiskunlacházára tüzelőnek. Közben volt, hogy Dávid, Tremmi kisebbik öccse is jött nekünk segíteni :).

Elérkezett az augusztus, amikor is beköltöztünk. Szerencsére ebben a hónapban volt lomtalanítás, úgyhogy a nagy darabos hulladéktól, régi bútoroktól, felmosóvödrök és kocsiktól gyorsan meg tudtunk szabadulni. Ott maradt viszont a kert végében a rengeteg hatalmas tégla, csempe és sitt egy nagy kupacban, amit még tél előtt el akartunk tüntetni, hogy a fű ne menjen teljesen tönkre alatta. Viszont ekkor már nem tudtunk nekilátni, mert közelgett az esküvőnk napja (2008. szeptember 6.) és készülődni kellett. Csak szeptember közepén tudtuk folytatni, amikor hazaértünk a nászútról. Lényeg az, hogy sikerült szép lassan felszámolni a kerti kupit is :).

Kívülről már csak kevés szépséghibája volt régi kis házunknak, ezek közül az elsők a spaletták voltak. A több réteg fehér (alatta zöld, azalatt felismerhetetlen színű) festék összeráncosodott és pattogzott róla, úgyhogy munka után elkaptuk a hőlégfúvót, letoltuk spaklival a megolvadt festéket, lecsiszoltuk, lekezeltük favédővel a felületeket, majd alapozás után fényes sötétbarnára festettük mind a hat kétszárnyú spalettát. Hasonlóan bántunk el a bejárati ajtóval is, csak ott az volt a nehézség, hogy bordázott felületet kellett megtisztítani a megrepedezett csónaklakktól, majd újra lakkozni. No ezek így leírva nem tűnnek bonyolultnak, de azért el lehetett velük játszani jó néhány napon keresztül.

Beköszöntött az ősz, így be kellet fejezni a kültéri és a tetőtéri munkákat, és elérkezett a méregetős-tervezgetős bentlakás ideje.

Télen majd megfagytunk a konyhában és a fürdőszobában, ugyanis leszereltük a fali nyílt lángú gázkonvektorokat biztonsági szempontból és elektromos hősugárzókat tettünk a helyükre. Ezek viszont nem képesek felmelegíteni a helységeket, csak éppen addig amíg az ember gyorsan megfürdik. Szóval átéltük a látszó lehelet és gőzölgő vizelet korszakát a fürdőben.

Megfigyeltük azt is, hogy a tetőnkön azonnal elolvad a hó a ház síkjától befelé, csak a lelógó ereszrészen marad meg, ergó nagyon nagy a hőveszteségünk felfelé. Nem is csoda, hiszen nyitott a tetőterünk, és semmi szigetelés nincs fent. Elhatároztuk, hogy amint beköszönt a jó idő, már megyünk is fel a padlásra födémet szigetelni. No erről fog szólni a következő bejegyzés.

Beköltözés előtti munkálatok (1)

Ez egy jó kis tartalmas nyár volt. Igen, még mindig 2008 nyarán járunk.

Elkezdtük lehordani a tetőtérből a sok szemetet, fát, törmeléket ami a korábbi lakók és a szomszédok bőkezű hagyatékából összegyűlt. Nem viccelek, derék magasságban állt a szemét... A lehordás önmagában sem volt egyszerű, ugyanis a padlásfeljáró a fürdőszobában a kád felett található, ahova egy létra is csak épphogy odafér, de ezen le-föl mászkálni több tíz kilós vödrökkel, zsákokkal szinte lehetetlen, de legalábbis nagyon fárasztó lett volna.


Apunak szerencsére van csigája, amit felszereltünk az egyik szarufára a feljárónyílás fölé és ezen eresztette le Tremmi vödrökben a nagyobb köveket, téglákat, vagy adták le apuval a szöges fadarabokat és minden mást, ami fent megtalálható volt.



Volt például fent két szerencsétlen aszalt süni is... hogy azok hogy másztak oda fel, az örökre rejtély marad...



Mi pedig anyuval fogadtuk a hulladékot és elhelyeztük jobb híján a kertben. Kissé elkeserítő volt a látvány, hiszen kezdett a mi kis kertünk egy jókora putrira hasonlítani, de sebaj, mert a padlástér viszont kezdett egyre jobb képet ölteni.



Miközben mi nagyban pakoltunk, Tremmi lebontotta a használaton kívüli kéményt, és a helyét kipótolta cseréppel.






Valahogy így festett a tetőtér a 2008
nyári teljes családot megizzasztó magaslati munkák után.




De ezzel még nem volt ám közel sem vége... A következő bejegyzésben a földszinti munkákról írok majd pár sort.

Így kezdődött...

2008 júniusában vettük birtokunkba kis lakásunkat, amin - hát szó se róla - volt/van mit rendbe tenni. Sajnos akkor elfelejtettünk mindent lefényképezni eredeti állapotában, így csak szavakkal tudom körülírni:

Képzelj el egy nagyjából 100 éves négylakásos házat, ami korához képest jó állapotban van, de minden igen régi rajta. Van viszont hozzá egy kb. 60m2-es kert és egy kissé rozzant sufni, ami azért egyre többször bizonyítja, hogy szükség van rá.

Belül eléggé meg voltak sárgulva a falak, a bejáratnál és a konyhában az az igazi régi szocreál linóleum volt lerakva. Az előszoba fala vállmagasságig és az ajtókeretek megsárgult olajfestékkel voltak lekenve, a falakban régi vastag alumíniumvezetékek futottak, amik ugye a mai követelményeknek nem tudnak megfelelni, magyarul mikró és kenyérpirító együtt? Felejtsd el...

A fürdőszobában a klasszikus 15x15-ös fehér csempék vannak a falon, alul pedig 10x10-es fekete-fehér kockák sakktábla elrendezésben. A két szoba egymásból nyílik, és a köztük lévő falon a lakás egyik számunkra legértékesebb része: egy gyönyörű cserépkályha helyezkedik el.